Toronylakók, avagy éljen a lakóKÖZÖSSÉG!

"Az első 10-15 évben még volt valami összetartás. Szilveszterkor pl az A,B és C lakói egymásnak BUÉK-ot kiabálva csillagszórókat dobáltak a hóba, működtek a játszóterek. Aztán fokozatosan kiderültek a disznóságok és a házak egymás ellen kezdtek fordulni. 
Az alapvető gond az volt, hogy ezeket a házakat osztrák kísérleti technológiával, az általuk hozott anyagokkal építették. Az A építésekor az osztrákok még felügyeltek. A B-nél úgy gondolták, már megy magától. Csakhogy a magyar munkások az ellenőrzés hiánya okán kilopták az anyagot. Pl kihúzták az acél merevítőt a falakból a végleges szilárdulás előtt. /Ezért áztak be furcsa helyen a lakások. Pl a plafon közepén csepegett a víz eső idején./ Vagy egyszerűen kihagyták a betont a két szigetelőréteg között. Az első nagy nyugati vihar idején a 8. emeleten a konyhaablak egyszerűen kiesett az udvarra, mert nem volt beton alatta..../ Az első eső iszonyatos bűzt hozott. Ja! Mert a munkások a szellőzőaknába végezték a dolgukat építés közben. A C-nél visszajöttek az osztrákok, de már nem sokat tehettek. A D-t megint  majdnem végig felügyelték, ezért az a legjobb állapotú.

A telepet egyébként egész jól tervezték. Minden házhoz tartozott egy kis játszótér /mára a felszámoltak hármat/, a házak pincéjébe közösségi helyiségeket építettek. Volt tornaterem bordásfallal, matracokkal, ping-pong asztallal, "társalgó" is. A focipályán kosárpalánk is volt. /Azért szűnt meg a funkciója nagyon hamar , mert az egyik lakó hétvégén folyton elkergette a gyerekeket azzal, hogy ő aludni akar./ A játszóterek homokját meg a kutyák pisilték össze, vagyis használhatatlan lett."